A Hold ágyában

A Hold ágyában nem alhatunk,
kik bitorolnánk körül itt sokan…
Testek ezek vajon, melyek szanaszét hevernek,
vagy a párna, paplan, lepedő ránca
formáz testeket csupán,
s a pisla fény, mi léleknek tűnhet:
a múló holdsugár játéka
e dohos halmokon..?

Ha test, mozdul-e majd,
ha rezzen az ágy, reccsen a fal,
dörren a föld és villan az ég,
s ügyel-e felette akár egy lélek is,
vagy éjfeketébe cseppen s alvad a pillanat..?

Mondják:
„Minek, hisz ügyelnek a férgek,
hollók, farkasok,
ügyel a zaj, a törött cserép,
ügyel a kés, a kard
a bitón lengő hurok;
a horgas szavak is készenlétben…”

S ez elég..?

„..az orvos, rendőr, ápoló,
mind ügyel ám, komám..!”

Kezük ügyébe kerülünk, s meghalunk.

S ez elég..?
S ez elég.

A Hold ágyában fekszem.
Kering körül ezernyi másik Hold.
Egy közülük,
vagy tükröződés csupán: magam.
Hol alszom éjjel..?

Alszom-e...? És holnap..?
És azután..?

A szerző felvétele